Ani katedrálisa (épült 987 és 1001 között)

Kicsit részletesebb ismertetések:

Ani múltja

Magyar vonatkozások

Abszurdum avagy Ani meglátogatásának technikai részletei

Meglehetősen kopár, szinte növényzet nélküli, fennsíkos területen jut a mindenre elszánt vándor Karsból, a jelenlegi török tartományi székhelyről az ősi örmény főváros városfalai elé. A hatalmas bástyákkal megerősített magas falakon belül mintha egy szellemvárosba kerülnénk: meglehetősen nagy területen, elszórtan szinte teljesen ép vagy éppen élvezhető mértékben romos ezeréves templomok, egy virágzó ősi keresztény kultúra nagyszerű emlékei láthatók, miközben a nyilván sokkal kevésbé időtálló anyagokból készült lakóépületek lényegében nyomtalanul elenyésztek.

Ani viszonylag rövid, ám termékeny virágzása a X. és XI. századra esik. Gyors egymásutánban felépülnek az ezredforduló környékén azok a centrális és kívülről nagyon zárt szerkezetű templomok, amelyek a monumentális, ám egyúttal igen festői és nagy díszítőkedvű örmény keresztény építészet remekművei. Az épületek igen dekoratívak: kívülről vakárkádok és féloszlopok tagolják a monumentális falfelületeket, amelyeket gondosan faragott barnás-vöröses kváderkövek fednek, az ablakok kereteként vagy véletlenszerűen elszórva finom növénymotívumos faragások vagy más domborművek fedezhetők fel.

Magyar szempontból a legfontosabb a ma is szinte tökéletesen ép, hatkaréjos Szt. Gergely-templom, amely a Kaukázus-vidéken korábban is alkalmazott nagyon jellegzetes építésmód egyik XI. századi továbbélése. Ilyen kívül teljesen köralakú, belül azonban hatkaréjos - azaz hat, virágsziromszerűen szabályosan elhelyezkedő félkörívvel épített - templom Európában kizárólag a Magyar Királyság területén található, itt azonban három remek, valószínűleg XI. századi példa is megmaradt (Kiszombor, Karcsa, Gerény). Ezek példa nélkülisége tény. Valószínűnek látszó feltételezés, hogy ezt a formát a kereszténységet már korábban megismerő magyarok hozták magukkal emlékanyagukban a Kaukázus-vidékről vándorlásaik során és alkalmazták a végső letelepedést követően.

A kiállításon bemutatott települések Anin kívül: Kars (Törökország), Karcsa, Gerény, Kiszombor, Tarnaszentmária (Magyarország)

Az alaposabban érdeklõdõk történelmi, mûvészet- és kultúrtörténeti vonatkozásokról is olvashatnak a fotók melletti rövid kísérõszövegben.

A kiállítás az Országos Örmény Önkormányzat (Budapest) anyagi támogatásával jött létre.