Dalmay Árpád Beregszász – Erzsébet királyné városa A szerző archív képeivel és Kovács Sándor mai fotóival Budapesten, az Úr 2022. és a Szent Korona uralkodásának 1022. esztendejében.

Beregszászba kalauzolja el olvasóit a szerző, bevallottan szubjektív szemmel mutatja be szülővárosát saját gyűjteményének régi képeslapjai, könyv- és irattárának féltett kincsei, birtokában lévő műalkotások, a város műemlékei és más jellegzetes épületei, túlnyomórészt általa kezdeményezett és állíttatott emlékművei, szobrai, emléktáblái fényképeinek illusztrálásával. Mintegy kézen fogva az olvasót, végigvezeti a központi és távolabbi utcákon, felhívva a figyelmet Beregszász híres szülötteire, a rájuk emlékeztető épületekre, emléktáblákra. Viharos századokat élt meg ez a város, amely mai lakosságának relatív magyar többségével Kárpátalja magyarságának földrajzi és szellemi központja.  

A könyv adatai:
336 oldal
152 régi képeslap, 89 archív kép, 119 illusztráció, 4 térkép, 295 mai fotó
magyar nyelvű térkép a régi Beregszászról (1942) és kétnyelvű térkép a mai Beregszászról
B5-ös méret, keménytábla, fûzött
magyar nyelvû
ISBN 978 615 5037 78 8
bruttó bolti fogyasztói ár: 3990 Ft (közvetlenül a kiadónál kedvezmény)

Bővebb összefoglaló:

„Túl a Tiszán van egy város, Beregszász...” – Kubányi György nótaszerző (1897–1945) dala sokak számára ismert. Egyike azon kevés daloknak, amelyek Bereg vármegye egykori székhelyéről, Erzsébet királyné (1305–1380), Károly Róbert király felesége, Nagy Lajos király édesanyja kedvelt városáról szólnak. Arról a városról, amely megalapításától évszázadokon át a trianoni diktátumig, majd a visszatérés után hat évig a Magyar Királyság szép és fejlődő, de olykor tragédiákat, pusztításokat megélt megyeszékhelye volt. Ebbe a városba kalauzolja el olvasóit a szerző, bevallottan szubjektív szemmel mutatja be szülővárosát saját gyűjteményének régi képeslapjai, könyv- és irattárának féltett kincsei, birtokában lévő műalkotások, a város műemlékei és más jellegzetes épületei, túlnyomórészt általa kezdeményezett és állíttatott emlékművei, szobrai, emléktáblái fényképeinek illusztrálásával. Mintegy kézen fogva az olvasót, végigvezeti a központi és távolabbi utcákon, felhívva a figyelmet Beregszász híres szülötteire, a rájuk emlékeztető épületekre, emléktáblákra. Viharos századokat élt meg ez a város, amely mai lakosságának relatív magyar többségével Kárpátalja magyarságának földrajzi és szellemi központja. Hogy milyen jövő vár rá, azt csak Isten tudja, de amíg nem hal el utcáin az őslakosság nyelve, addig bízhatunk és reménykedhetünk az elkövetkező szebb időkben. E remény jegyében született ez a könyv, azzal a kimondott céllal, hogy ne csupán városkalauz legyen az oda látogatók számára, hanem éltetője is az ott élő magyarok nemzeti identitástudatának, büszkeségének, hisz gazdag történelmi és kulturális múlttal rendelkezik ez a több mint 950 éves település. S talán az ide költözött más nemzetiségűek is méltányolják ezt a múltat, ami záloga lehet a békés együttélésnek, a kölcsönös toleranciának, egymás megbecsülésének, a remélt további fejlődésnek.