|
A Szent Korona öröksége |
Erbe der Heiligen Krone |
Heritage of the Holy Crown |
|
Sárközy Péter
Magyarok emlékei Rómáról
Budapesten, |
 |
A kötet szerzője, Sárközy Péter irodalomtörténész 30 éve tanít és él Rómában, mint a Római La Sapienza Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének tanszékvezető professzora.
Könyvünk Róma magyar emlékeit mutatja be a magyar kulturális múlt iránt érdeklődő és utazni vágyó olvasók számára a Szent Péter Bazilika mellett Szent István által 1026-ban létesített magyar zarándokháztól az 1956 utáni magyar menekültek számára épített, ma már főleg turisztikai célból Rómába érkező magyar vendégeknek otthont adó Szent István Házig. A kötetben számos neves magyar író és költő (Janus Pannonius, Faludi Ferenc, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Vas István, Ottlik Géza, Pilinszky János, Takács Zsuzsa és sokan mások), valamint emlékírók (Riedl Frigyes, Elek Artúr, Fenyő Miksa, Cs. Szabó László, Szauder József és mások) Rómával foglalkozó írásának részlete mellett mintegy 270 nagyobbrészt színes fotó található.
A könyv adatai:
264 oldal
150 színes fotó és 120 fekete-fehér fotó
B5-ös méret, keménytábla, fûzött
magyar nyelvû
ISBN és vonalkód: 978 615 5037 00 9
bruttó bolti fogyasztói ár: 3990 Ft (közvetlenül a kiadónál kedvezmény)
Részlet a könyv bevezetőjéből:
2009. november 1-jén múlt harminc éve, hogy tanáraimat és barátaimat, Szauder József és Klaniczay Tibor professzorokat követve a Római La Sapienza Tudományegyetemen tanítok magyar nyelvet és irodalmat. Így nemegyszer volt alkalmam szembesülni azzal a kérdéssel, hogy miként érzi magát az, aki hosszabb ideig Rómában élhet. „Jó otthon”, válaszoltam mindig Cs. Szabó Lászlóval, gyönyörű könyvéből, a Római muzsikából idézve. Valóban, Rómában, éppúgy, mint más, a magyar kultúrtörténethez kötődő európai városban, könnyű otthon éreznünk magunkat. Ezt kellene végre újból megtanulnunk, megértenünk Magyarországon is, hogy bárhol járjunk Európában, otthon vagyunk. Az olasz és francia középkori egyetemeken tanuló magyar diákok otthon érezhették magukat már a XIII-XIV. századi Párizsban, Bolognában, Padovában, mint ahogy otthon volt a német és holland protestáns városokban Szenci Molnár Albert és Apáczai Csere János; Lengyelországban Balassi Bálint és a sok bujdosó kuruc, mint ahogy Adynak is Párizs volt „a Bakonya”, az a hely, ahol igazán magyarnak érezhette magát, sok más művészbarátjával egyetemben.
Róma egyik legszebb ókeresztény körtemplomában, a Lateráni Bazilika és a Colosseum közelében emelkedő Santo Stefano Rotondóban, mely 1454-től kezdve a magyarok római „nemzeti” temploma, a templom közepén, ahol „a déli harangszóra éri a fény”, látható Lászai János gyulafehérvári főesperes, római magyar gyóntató síremléke, rajta az elhunyt humanista maga szerezte sírversével, melynek végső summája: Roma est patria omnium fuitque – Róma mindannyiunk közös hazája volt és marad mindörökre.
Riassunto italiano:
Péter Sárközy: Roma, la patria comune
Ricordi ungheresi di Roma – Ricordi degli ungheresi su Roma
Péter Sárközy, da trent’anni professore titolare della Cattedra di Lingua e Letteratura Ungherese presso l’Università di Roma, La Sapienza, ha pubblicato numerosi volumi di saggi e monografie in Italia e in Ungheria sui rapporti storici e culturali italo-ungheresi. In questo suo volume presenta in una cronologia storica i ricordi ungheresi della Città Eterna, quelle chiese e quei monumenti che hanno qualche riferimento alla storia millenaria ungherese, dal primo ospizio dei pellegrini ungheresi presso la Basilica di San Pietro (1026) a Santo Stefano Rotondo, chiesa nazionale degli ungheresi, e al Collegio Germanico-Ungarico, fino all’Accademia d’Ungheria in Roma.
L’autore presenta anche i “ricordi” degli scrittori ungheresi su Roma, dal poeta umanista Janus Pannonius fino ai poeti e scrittori del XX. secolo, innamorati del Bel Paese, come il poeta Mihály Babits, traduttore della Divina Commedia o il romanziere Sándor Márai, il quale per anni viveva in Italia. Vari capitoli trattano gli anni romani di artisti ungheresi, come lo scrittore Ferenc Faludi, poeta dell’Arcadia romana, il famoso musicista Ferenc Liszt, i grandi pittori ungheresi dei secoli XIX-XX, da Károly Markó fino agli artisti della “Scuola Romana” tra le due guerre mondiali (Vilmos Aba-Novák, Pál Molnár C, Tibor Vilt) e del secondo dopoguerra (Amerigo Tot, János Hajnal).
Il volume è corredato da 250 illustrazioni in bianco e nero e a colori e contiene una ricca antologia letteraria della poesie ispirate alla Città Eterna dei più famosi poeti del XX secolo, nonché dei poeti ungheresi contemporanei (tra questi di Endre Ady, Mihály Babits, Dezső Kosztolányi, Sándor Sík, István Vas, Ágnes Nemes Nagy, János Pilinszky, Sándor Weöres, Zsuzsa Takács e altri).
Capitoli del libro:
I. Dove Santo Stefano ricevette la corona. I primi ricordi ungheresi di Roma.
II. I paolini ungheresi a Roma. La chiesa di Santo Stefano Rotondo.
III. I ricordi ungheresi di Roma dell’epoca di Mattia Corvino e delle guerre antiturche.
IV. Istituzioni religiose frequentate dagli ungheresi: Il Collegio Romano, Il Collegio Germanico-Ungarico e il Collegio Nazareno.
V. Istituzioni religiose ungheresi in Roma: L’Istituto Pontificio Ungherese in Urbe, la Cappella “ungherese” nelle Grotte Vaticane, la Casa di Santo Stefano.
VI. Viaggiatori, scrittori e artisti ungheresi a Roma dal Quattrocento fino alla fine dell’Ottocento.
VII. Intellettuali “italomani” ungheresi a cavallo tra l’Otto- e Novecento.
VIII. I centoquindici anni dell’Istituto Storico Ungherese e dell’Accademia d’Ungheria in Roma.
IX. Caffé e ristoranti romani, frequentati dagli ungheresi dal Caffé Greco alla “Bettola Triznya”.
X. Altri ricordi “ungheresi” dalla Pannonia romana al Risorgimento e ai monumenti della rivoluzione del 1956.
XI. Ricordi ungheresi nei dintorni di Roma (Bracciano, Castelli Romani, Narni, Viterbo). Ungheresi sulla riviera del Ponente da Anzio Sperlonga).
XII. Antologia letteraria.
XIII. Bibliografia
|
Vissza a fõmenübe |
Zurück ins Hauptmenü | Back to main menu |